TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

          Debrecenben, az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként, 1884-ben megindult a gőzvontatású vasúti közlekedés, mely alapul szolgált a későbbi villamoshálózat kiépítéséhez. A századfordulót követően, a Debreceni Helyi Vasút Rt. vezetői tíz éven keresztül tartó tárgyalásokat folytattak, melyek eredményeként végül a kereskedelemügyi miniszter 1910 áprilisában aláírta azt a szerződést, amellyel megindulhatott az építkezés és annak sikeres befejezéseként a villamos-közlekedés. Ekkor már Magyarország több vidéki városában, Szegeden, Miskolcon, Temesváron és Nagyváradon is utazhattak villamoson. Debrecenben, 1911. március 16-án indult meg a közlekedés, a gőz illetve lóvontatású személyszállításhoz használt három és egy újonnan épített villamosvonalon.

         A villamoshálózat fejlődése az első világháború kitörése, a gazdasági világválság, a szénhiány és az infláció ellenére, kisebb megtorpanásokkal ugyan, de továbbra is folytatódott. A második világháborút követően a villamos-közlekedésnek is jelentős gondokkal kellett megküzdeni. A várost érő bombatámadás súlyos károkat okozott a DHV Rt. épületeiben, a pályákban, járművekben, de súlyosan megrongálódtak a felső vezetékek és az energiát betápláló kábelek is, a bevonulások miatt pedig állandósult
a személyzet hiánya.

         A második világháború utáni időszak új kihívások elé állította a közlekedési társaságot, szinte a semmiből kellett újjáépíteni a város villamos-közlekedését. Az első nagyszabású pályakorszerűsítésre, a mai Petőfi téri pályaszakasz úttest közepére helyezésére is ekkor került sor, majd ezt követően mintegy negyven év alatt több ütemben épült át a Nagyállomástól az Egyetemig tartó közel kilenc kilométeres villamospálya.     

        Az államosítást követően megnövekedett közlekedési igényeket a megrongálódott járműparkkal már nem lehetett kielégíteni, így a vállalat Budapestről vásárolt, ott már nem használt járműveket. Később a kocsiállomány tovább bővült egy hazai gyártmányú csuklós villamossal. Az elsőt még huszonnyolc követte, melyből kilencet már a vállalat saját főműhelyében gyártottak. A szintén kocsihiánnyal küzdő vidéki nagyvárosok számára a DKV kilenc év alatt összesen hatvanhárom villamost készített, melyből harminchét a miskolci, huszonhat a szegedi közlekedési társasághoz került.

         Politikai döntés hatására a város a ’70-es évek első felében a villamoshálózat valamennyi mellékvonalát felszámolta és a villamos-közlekedés egyetlen, az 1-es számú vonalra korlátozódott. Ezzel egyidőben kezdődött meg a Nagyerdei körúton a pályaépítés, majd a Nagyerdei körút – Kálvin tér közötti szakaszon a sínek középre helyezése.

         Gyökeres áttörést a rendszerváltás után az 1990-as évek eleje hozott a vállalat életében, amikor szerződést kötött a kor műszaki követelményeinek megfelelő, hat tengelyes, városi közúti csuklós villamos (KCSV) prototípusának elkészítésére. Az elkészült jármű próbafutásai során észrevételezett módosítások figyelembe vételével további tíz járművet vásárolt az akkor már részvénytársaságként működő vállalat.

         A ’90-es évek végén a motorizáció rohamos elterjedése egyre égetőbben követelte a közösségi közlekedés megreformálását. Ekkor fogalmazódott meg egy új villamosvonal megépítésének gondolata olyan útvonalon, amelyen más eszközökkel már nem lehet növelni a szállítókapacitást. Hosszú egyeztetések, tervkészítések után az Európai Bizottság a magyarországi nagyvárosok közül elsőként hagyta jóvá a debreceni 2-es villamos projekt megvalósítására beadott pályázatot. A beruházás tizennyolc alacsonypadlós villamosjármű beszerzését, valamint a villamospálya és a hozzá tartozó infrastruktúra kiépítését tartalmazza.

         Napjainkban épül az új áramátalakító, folyamatban van a járműkiválasztás és elkezdődött a Salétrom utcai telep átépítése is.

100 ÉV FONTOSABB ESEMÉNYEI

1911: Március 16-án tizennyolc motor- és tíz pótkocsival megindul a villamos-közlekedés a Pályaudvar – Nagyerdő, Bika Szálloda – Baromvásártér, Városháza – Közvágóhíd, Pályaudvar – Csapó utca – Tüzérlaktanya viszonylatokon.

1915: December 23-án a Hatvan utcai vonal (Bika Szálloda – Baromvásártér) meghosszabbítása a Ferenc Salvatore hadikórházig.

1924: Február 18-án a Pallagig vezető villamospálya megnyitása, két villamosjárat közlekedtetése a Pályaudvar – Gazdasági Akadémia és a Nagyerdő – Gazdasági Akadémia viszonylaton.

1927: December 15-én az épülő egyetemi központi épületet és a klinikatelep bejáratát érintő Nagyerdei körúti villamospálya átadása.

A megnövekedett viszonylatok miatt az egyes járatok viszonylatszámokkal való ellátása:

1. Nagyállomás – Egyetem – Klinikák – Nagyállomás

2. Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő

3. Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag

4. Városháza – Közvágóhíd

5. Arany Bika – Baromvásártér

6. Arany Bika – Tüzérlaktanya

12. Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag

1934: Június 2-án a Csapó utcai vonal meghosszabbítása az 1932-ben megnyitott Köztemető eléréséhez a temető 1-es kapujáig, majd 1938-ban a Köztemető, főkapuig.

1943: A Hatvan utcai vonal meghosszabbítása a Mezőgazdasági Középiskoláig (mai Agrártudományi Kar), 1949-ben a Görgey utcáig (Nyulas).

1944: Június 2-án a várost érő amerikai bombázás súlyos károkat okoz a DHV Rt. jármű- és eszközállományában, a támadást szeptember 1-jén, 15-én és 21-én újabb követi.

1950: Január 1-jén a Debreceni Helyi Vasút Rt. állomosítása, majd a cégnév Debreceni Villamosvasút Községi Vállalatra, december 31-én Debreceni Villamosvasút Vállalatra módosítása.

1950: A Nagyerdőt a Tüdőszanatóriummal összekötő 7-es villamosvonal átadása.

1954: November 7-én a Blaháné utcai székház átadása és a saját higanykatódos egyenirányító üzembehelyezése.

1956: A 2-es számú Nagyállomás – Kisállomás és a 0 számú Nagyerdő – Nyulas között kiépített villamosvonal átadása, majd rövid időn belüli megszüntetése.

1957: Július 1-jén a Debreceni Villamosvasút Vállalat neve Debreceni Közlekedési Vállalatra (DKV) módosul.

1961: A város 600 éves évfordulójára 4 darab vasvázas motorkocsit kap a vállalat.

1962: Kossuth utcai villamospálya áthelyezése a mai Szent Anna utcára (4-es vonal).

1962: Október 29-én forgalomba áll az első hazai gyártmányú FVV 1100 típusú, egy vezető állású, három ajtós csuklós villamos.

1963: Főműhely rangot kap a Salétrom utcai telephely.

1965: Október 10-én megkezdődik a villamospálya középre helyezése a Szent Anna utca (volt Béke útja) – Kálvin tér között.

1966: Vágányok középre helyezése a mai Piac utca Petőfi tér – Szent Anna utca közötti szakaszán.

1969: Június 20-án forgalomba áll az első Debrecenben gyártott, 481-es pályaszámú FVV 1200 típusú csuklós villamos.

1970: Megkezdődik a villamosok gyártása Miskolc és Szeged város részére.

1970: Március 31-én a 3-as számú Pallagra és a 7-es számú Tüdőszanatóriumhoz közlekedő villamosvonal bezárása.

1971: Május 31-én a 6-os számú Csapó utcai vonal megszüntetése.

1973: Szeptember 29-én az 5-ös számú Hatvan utcai vonal megszüntetése.

1975: Június 23-án a 4-es számú Szent Anna utcai vonal megszüntetése.

1977: Július 1-jén kalauz nélküli közlekedés bevezetése.

1979: A vasból készült felsővezeték vörösréz alapanyagúra cserélése.

1984: Október 2-án 1884-1984 pályaszámmal üzembeáll a nosztalgia villamos ikerkocsi.

1988: A Nagyerdei pálya Leveles csárda – Klinika közötti szakaszának átépítése.

1992: Szeptember 9-én szerződéskötés a közúti csuklós villamos (KCSV) prototípusának elkészítésére.

1993: Augusztus 20-án a KCSV prototípus villamos bemutatása a virágkarneválon.

1994: Január 14-én forgalomba áll 500-as pályaszámmal a KCSV6-1 prototípus villamos.

1997: Február 5-én forgalomba áll 502-es pályaszámmal az első KCSV6-1S típusú sorozat villamos, majd június 14-én megérkezik a tízedik, egyben utolsó jármű is.

1997: Július 1-jén a társaság DKV Debreceni Közlekedési Rt. néven új szervezeti formában működik.

1999: A felújított kocsiszín átadása.

2000: Július 1-jén a DKV Debreceni Közlekedési Rt. a Debreceni Vagyonkezelő Rt. holding tagvállalatává válik.

2000: A Füredi út és a Nagyerdei körút közötti villamospálya átépítése.

2001: Megkezdődik a pályarekonstrukció a Kálvin tér – Széchenyi utca, a Széchenyi utca – Petőfi tér, majd a Kálvin tér – Hunyadi utca közötti szakaszokon, mely 2002-ben fejeződik be.

2002: Október 24-én a társaság új székhelye a Blaháné utcáról átkerül a cég Salétrom utcai telephelyére.

2004: Villamospálya átépítése a Petőfi tér – Erzsébet utca kereszteződésében, a Péterfia utca – Hunyadi utca közötti és a Petőfi téri szakaszokon.

2006: Október 17-én a Petőfi téri 37 méter hosszú zöldpálya átadása.

2006: A 2-es villamos nyomvonalának véglegesítése.

2007: Március 14-én a nosztalgia villamos üzembeállítása 260-as pályaszámmal.

2008: Január 31-én Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DKV Zrt. részvételével konzorcium alakul a 2-es villamos projektre való pályázás érdekében.

2008: December 18-án az Európai Bizottság elfogadja a város pályamunkáját a 2-es villamos projekt megvalósítása tárgyában.

2009: Január 5-én közbeszerzési pályázat kiírása 18 darab villamosjármű beszerzésére.

2010: Március 11-én Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a kivitelező cég képviselői aláírják a 2-es villamospálya és tartozékai építésére vonatkozó szerződést.

2010: Szeptember 17-én a 2-es villamosvonal építésének ünnepélyes kezdete.

2011: Február 7-én megkezdődik a Salétrom utcai telephely átépítése.

2011: Március 16-án 100 éves a debreceni villamos-közlekedés.

A debreceni villamos-közlekedés 100 éves történetének képes összefoglalójaként 2011-ben megjelent "A debreceni villamos-közlekedés, 100 év - 100 kép" című fotóalbum.