A DKV ZRT. TÖRTÉNETE

A vasúti közlekedés kialakulása

A 19. század második felében Debrecen más magyarországi városok mintájára kívánta megoldani a belső személy-és teherforgalmat, ezért 1881 júniusában nagyvállalkozókkal előszerződést kötött lóvasút létesítésére. Hosszas tárgyalások után az építési engedélyt a pálya megépítésére Lindheim Károly és Társa valamint Neufeldt Károly bécsi vállalkozókapta meg 1884. július 30-án.

A vállalkozók kötelesek voltak a Pályaudvartól a Nagyerdőig kiépíteni a vonalat, két elágazással. Előírták azt is, hogy a forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a szembejövő szerelvények miatt 600 méter kitérőt kell építeni a Miklós utcától a Nagytemplomig azzal a kikötéssel, hogy ha a forgalom növekedése megkívánja, akkor újabb kitérőket kell létesíteni.

A pályát tizennégy megállóhellyel alig több, mint két hónap alatt építették ki.
A személyforgalom 1884. október 2-án tizenkettő óra negyvenöt perckor, a teherforgalom tizenegy nappal később, 1884. október 13-án indult el. Ezzel Debrecen messze megelőzte a Monarchia nagyvárosait, itt ugyanis gőzvontatású tömegközlekedés jött létre, míg az Osztrák-Magyar Monarchia területén így Bécsben és Budapesten is csupán városi közúti lóvasút volt.

1887. január 1-jén az építő vállalkozók és a város vezetői létrehozták a DHV-t, vagyis a Debreczeni Helyi Vasút Részvénytársaságot.

Villamos

A gőzüzemű vontatás Debrecenben valósult meg először, a villamos-közlekedés viszont más városokhoz képest csak jóval később indulhatott el Debrecenben. (Budapest 1887., Miskolc, Szombathely 1897., Sopron 1900., Szeged 1908.)

Az egyeztető tárgyalások ugyan a minisztérium és Debrecen között már 1901-ben megkezdődtek, de közel tíz évig tartottak. Az egyik legnagyobb problémát a pályák villamosítása okozta. A megoldást az áramtermelő Világítási Vállalat, a köznyelven Villanygyárnak nevezett üzem jelentette, amely 1908. október 2-án kezdte meg működését a cívisvárosban és egyre nagyobb szerepet töltött be az ipari vállalkozások, valamint a lakosság áramellátásában is.

A debreceni villamos-közlekedés 1911. március 16-án indulhatott meg.

A pályaszakasz villamosításának befejezésére a DHV összesen 30 motorkocsit rendelt meg.
Az első évben 18 db állhatott forgalomba, egy évvel később pedig újabb 6 db. A fennmaradó hat motorkocsit a gyártó cég 1913-ban szállította le.

A következő években folyamatosak voltak a kisebb-nagyobb fejlesztések, a Nagyerdő végállomástól 1923-ban villamos felsővezetéket építettek ki a Pallagra vezető sínpár felett. Ezen a szakaszon 1924. február 19-én indult el a villamos-közlekedés. Pár évvel később a Simonyi úttól kiépítették a villamospályát a Nagyerdei körúton, melyet 1927. december 15-én adtak át.

Öt évvel később, 1932. július 15-én Közép-Európa egyik legszebb városi köztemetője nyílt meg Debrecenben. A közlekedési igények azonnal jelentkeztek, így a DHV először a Nagyerdei körút – Simonyi út sarkától, az akkor kiépített Temetői sugárúton (ma Ady Endre sugárút) autóbuszjáratot indított. Később, 1934-ben pedig a Csapó utcai villamospályát meghosszabbították a Hadházi út végéig, a Köztemető I-es számú kapujáig.

A világháború pusztítása

A II. világháború Debrecenben is felbecsülhetetlen károkat okozott. A hosszú ideig tartó szőnyegbombázásban elpusztult a közlekedési infrastruktúra nagy része:

• A Salétrom utca telephely és a Petőfi téri igazgatósági épület a gőzös remízzel együtt megsemmisült.
• A Petőfi téri, a Hunyadi János és a Késes utcai vágányokban megszámlálhatatlan bombatölcsér keletkezett, a vágányokra épületek dőltek.
• A fővonal keleti oldalán a Vármegyeházánál a vágányt telitalálat érte.
• Az 5-ös, 16-os és 17-es pályaszámú villamos motorkocsi megsemmisült.
• Három sínautóbusz és több pótkocsi megsemmisült.
• Három villamos motorkocsi súlyosan sérült.
• A felsővezeték nagy része tönkrement, az áramellátás kábelei is megsérültek.

A helyreállítási munkák a háború után kezdődtek el.

Az államosítás

A Debreczeni Helyi Vasút részvénytársaság nagyobbrészt külföldi tulajdonban volt, ezért viszonylag későn, 1950. január 1-jén államosították, a Debrecen – Nyírbátor Helyiérdekű Vasút Rt.-vel együtt. A cég neve 1950. július 15-től Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat (DVKV) lett, majd 1950. december 31-én Debreceni Villamosvasút Vállalattá (DVV) alakult.

A villamospálya teljes hosszúsága 1956 elejére elérte a maximumot, azaz a 36,2 km-t. A vállalat neve 1957. július 1-jétől Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) lett.

Az FVV csuklós villamos

Az 1950-es évek végére már mind a négy, ma is villamost üzemeltető magyarországi városnak égető szükséges volt az elhasználódott, 50-60 éves járműveket felváltó új kocsikra. Tekintettel arra, hogy
az egyetlen gyár, a Ganz-MÁVAG nem tudta kielégíteni a helyi igényeket, sürgős megoldást kellett találni a problémára.

Áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit tervezett, melyet saját kivitelezésben, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt kezdett el gyártani. A sárga-vajszínű, kék díszítőcsíkos csuklós villamos Debrecenben 281-es pályaszámmal, 1962. október 29-én, nagy közfeltűnést keltve állt forgalomba.

A DKV 1963-ban kilenc, majd 1964-ben további négy azonos kivitelű járművet állított forgalomba. A Társaság történetében az 1969. június 20-a is jelentős mérföldkő volt, hiszen 481-es pályaszámmal, a Csapó utcai vonalon forgalomba állt az a kétirányú, hatajtós kocsi, amely teljes egészében a debreceni vállalatnál készült, kifejezetten a vonal sajátosságainak megfelelően áttervezve.

A mellékvonalak megszüntetése

A villamos-közlekedésben néhány év alatt végbement látványos fejlődés ellenére, a város akkori vezetése a mellékvonalak megszűntetése mellett döntött. Először a pallagi és tüdőszanatóriumi vonalakon szűnt meg a közlekedés, 1970. március 31-én, majd 1971-ben felszámolták a 6-os számú, Arany Bika – Köztemető vonalat is. Az 5-ös számú, Hatvan utca – Nyulas vonalon 1973. szeptember 29-én közlekedett utoljára villamos, az utolsó 4-es számú vonal pedig, a Megyei Tanács – Vágóhíd között 1975. június 23-án szűnt meg.

A villamos-közlekedés fejlesztése

A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején világossá vált, hogy az FVV típusú villamosok gazdaságosan nem üzemeltethetőek tovább.

Magyarországon ugyan 1978-ben megszűnt a nagy múlttal rendelkező Ganz-MÁVAG villamos-járműgyártás de, tizennégy év után ismét újjáéledt, amikor 1992. szeptember 9-én a Ganz-Huslet Rt. és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében 28 millió forinttal támogatják egy új prototípus, hattengelyes, csuklós villamos kifejlesztését. A jármű tényleges tervezése 1992 őszén kezdődött el, az első járművet pedig 1993. augusztus 20-án a Debreceni Virágkarnevál felvezető kocsijaként mutatták be
a nagyközönség előtt. A jármű kedvező fogadtatásának hatására Debrecen döntött arról, hogy a város 11 db
új villamost vásárol. Összeszerelésükben, valamint a kész villamosok futópróbájának lebonyolításában a DKV szakemberei is részt vettek.

A villamosokat ünnepélyes keretek között, 1997. május 25-én a Bem téren, az akkori kormánytagok adták át városunk és a vállalat vezetőinek.

A 2-es villamos

Az első tanulmányterv a lehetséges nyomvonalról 2000-ben készült.  A tervek elkészítéséhez 2004-ben a város az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Regionális Operatív Program forrásaira pályázott, s ennek révén 2006-ban elkészülhettek az első konkrét tervek, melyekben véglegesedett a nyomvonal is. Év végére elkészültek az engedélyes tervek és megkapták az építési engedélyeket.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által biztosított források felhasználásával a kiviteli terv készítésére a város önkormányzata 2007. december 28-án kötött szerződést. A város közgyűlése 2008. január 31-én döntött arról, hogy Debrecen önkormányzata alakítson konzorciumot a Debreceni Közlekedési Zrt-vel, s közösen adjanak be pályázatot az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatandó nagyprojektre, az új villamosvonal megépítésének támogatására. A brüsszeli döntéshozóknak az új villamosvonal terveit
2008. május 28-án mutatták be Debrecenben. A magyar kormány 2008. június 18-án döntött
a nagyprojekt nemzeti támogatásáról, majd 2008. június 30-án továbbította Debrecen pályázatát Brüsszelbe. 2008. szeptember 11-én írták alá a program hazai kormányzati támogatási szerződését, 2008. december 19-én pedig az Európai Bizottság – elsőként a magyar nagyprojektek közül – jóváhagyta a 2-es villamosvonal kiépítésének uniós támogatását. 

A 2-es villamospálya építésére nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást írtak ki. A kiírt pályázat eredményeként 2010. március 11-én aláírták a villamospálya és tartozékai építésére vonatkozó vállalkozási szerződést. A nyertes pályázó az ATK Debrecen Konzorcium lett.

2010. szeptember 15-én a Mikszáth Kálmán utcán egy áramátalakító épület építésével megkezdődött a kivitelezés. 2010 júniusában kezdődött el az új nyomvonal építése. Az elhúzódó kivitelezés 2014. február 12-én fejeződött be.

A projekt során 4,4 kilométer hosszon új, kétvágányos villamospálya épült, valamint az 1-es villamossal közös szakaszát és peronjait átalakították, a nyomvonalat korrigálták, a Petőfi téri végállomást átépítették. 19 mozgáskorlátozottak és csökkent látképességgel bíró emberek által is biztonságosan használható megállóhely épült.

A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Salétrom utcai járműtelepe is megújult. Új kocsiszín és kamionmosó épült mintegy 5000 m²-en, a régi műhelyépületeket, körülbelül 3 000 m²-en felújították, valamint 2 kilométer hosszú új villamosvágányt építettek.

2009. január 5-én a fejlesztéshez szükséges 18 villamos-jármű beszerzése érdekében Debrecen Önkormányzata nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást indított. A pályázat a gazdasági válság hatásai miatt jelentősen elhúzódott. A többször megismételt közbeszerzési eljárást követően Debrecen önkormányzata és a nyertes pályázó Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. (CAF) képviselői 2011. október 11-én aláírták a járműszállítói szerződést.

2010. május 23-án megérkezett Debrecenbe az első új villamos, melyet az érdeklődő lakosok
is megtekinthettek. A villamosok sínre helyezését követően megkezdődött a hatóság által előírt, a típusengedély kiadásához szükséges 10 ezer kilométeres tesztfutás, a műszaki paraméterek ellenőrzése és a járművek dinamikus vizsgálata. A próbaüzem 2013 októberében sikeresen befejeződött.

Az új, 2-es villamosvonalon 2014. február 26-án ünnepélyes keretek között indult el a közlekedés.

Trolibusz-közlekedés Debrecenben

Az első trolibusz-vonal kiépítését a város 15 éves fejlesztési koncepciójához igazodva 1978. december 31-ei határidővel tervezték. A trolibusz a megszűnt 6-os villamos vonalán, az akkori Tótfalusi tér és a Köztemető főkapu között járt volna. A városi fejlesztési tervek összehangolásánál azonban későbbre tolták ennek megvalósítását.

Az első trolibuszjárat ünnepélyes avatása 1985. július 2-án történt meg. A vonal a 2-es járatszámot kapta, a 3-as számú trolibuszvonalat pedig 1988. október 3-án helyezte üzembe a DKV. A közlekedési vállalat akkor ZIU trolibuszokkal szállította az utasokat.

A Debreceni trolibuszok rekonstrukciója mintegy 20 évvel később történt meg. A DKV Zrt. felett a tulajdonosi jogokat gyakorló Vagyonkezelő Rt. Igazgatósága pályázatot írt ki 21 db, kéttengelyes, részben vagy teljesen alacsony padlós szóló trolibusz szállítására, amelynek egy része dízelaggregátoros önjáró üzemmódra is képes. A 2004. június 21-én, a Ganz Transelektro Közlekedési Részvénytársasággal kötött szerződésben a gyártó vállalta, hogy 2005. március 31-re első ütemben tíz Ganz Solaris Trollino 12 típusú járművet leszállít.

A trolibusz rekonstrukció I. ütemében megérkezett 10 darab jármű hivatalos és ünnepélyes átadása 2005. május 20-án történt meg. 2006 elején derült ki, hogy a trolibuszokat gyártó cég pénzügyi gondok miatt nem tudja teljesíteni a fennmaradó 11 trolibusz gyártását. A felszámolás alatt álló Ganz Transelekro Rt.-t a Ganz Skoda Zrt. vásárolta meg, aki 2007. november 28-ra leszállította a trolibusz rekonstrukció második ütemében a hiányzó, önjáró üzemmódra is alkalmas járműveket.

Autóbusz-közlekedés

Debrecen Város közigazgatási területén a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedést 2009. július 1-jétől a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. és az Inter Tan-ker Zrt. által létrehozott Cívisbusz Konzorcium üzemelteti. A DKV Zrt. feladata a forgalomirányítási rendszer és a helyi autóbusz-közlekedés szervezése, a konzorciumi partner feladata pedig a járműpark biztosítása és fenntartása. A DKV Zrt. által végzett villamos és trolibusz szolgáltatást az autóbusz-közlekedéssel kiegészítve, Debrecenben egy új, egységes közösségi közlekedési szolgáltatási és irányítási rendszer jött létre, mely hazánkban és Közép-Európában is egyedülálló. Hazánkban sehol, sőt Európában is csak kevés helyen közlekedik olyan korszerű és egységes járműflotta, mint amilyen Debrecenben szállítja az utasokat.  

A Zsuzsi vasút

Az 1970-es években erőltetett ütemben folyt a MÁV gazdaságtalannak ítélt mellékvonalainak, elsősorban a keskeny nyomtávú kisvasutak felszámolása, forgalmának közútra terelése. Az 1977-es év krónikájához tartozik, hogy augusztus 31-én a MÁV minden tiltakozás ellenére megszüntette a Debrecen Fatelep állomás – Nyírbéltek között közlekedő kisvasút forgalmát, s a pálya megyehatár – Hármashegyalja megállóhely közötti szakaszát gyorsan fel is bontotta. A Zsuzsi vonat néven ismert, Debrecen – Hármashegyalja közötti, megmaradt vonalszakasz 1977-ben ismét Debrecen tulajdonába került. A város vezetése elhatározta, hogy a kisvasutat Úttörővasútként üzemelteti, a feladattal pedig a DKV-t bízta meg.

Parkolási tevékenység

Debrecenben a kilencvenes évek elejére annyira megnőtt a gépkocsi forgalom, hogy az élhető város érdekében szabályozni kellett a parkolás rendjét. A cívisvárosban 1993 óta kell fizetni a parkolásért. A fizető parkolóhelyek számát a korábbi 450-ről mintegy duplájára emelték, a belvárosban két díjövezetet alakítottak ki.

Debrecen Város Közgyűlése 2001-ben írt ki új pályázatot az 1987 fizető várakozóhely kizárólagos üzemeltetésére. A pályázat eredményeként, az üzemeltetési jogot a DKV Debreceni Közlekedési Rt. nyerte el, a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra.

2002-ben 26.000 m²-en, 1987 parkoló állt a gépjármű tulajdonosok rendelkezésére. A belvárosban 35 parkolójegy-kiadó automata működött. Az eltelt időszak alatt számos fejlesztést végzett el a társaság, melyekkel a rugalmasabb parkolási lehetőséget, valamint a gyors ügyintézést próbálták elérni és négy mélygarázs üzemeltetését vette át.

A DKV Rt. 2004 szeptemberében ügyfélszolgálati irodát nyitott, a Malomparkban. A társaság a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében a Salétrom utcai személyszállítási, valamint a Blaháné utcai parkolási ügyfélszolgálatát összevonta és az újonnan kialakított helyre költöztette át.

A Debreceni Vagyonkezelő cégeként működő DKV Zrt. 2014 végéig üzemeltette a parkolást Debrecenben. A város a parkolási üzletágat leválasztotta a DKV Zrt.-ről és 2015. január 1-jétől önálló társaságot hozott létre DV Parking néven.